Hírek

CreditLure Kft.: Piacfelügyeleti eljárás jogosulatlan szolgáltatás miatt

 

Az MNB azonnali hatállyal megtiltotta a kiskunfélegyházi székhelyű CreditLure Kft.-nek, hogy engedély nélkül vagy bejelentés hiányában bármely, a jegybank engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen. Az MNB a társasággal szemben piacfelügyeleti eljárást folytat – derül ki a Magyar Nemzeti Bank internetes honlapján közzétett hírből.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) piacfelügyeleti eljárást folytat a kiskunfélegyházi székhelyű, magyar nyelvű honlappal is rendelkező CreditLure Kft. tevékenységének áttekintésére.

A piacfelügyeleti eljárás azt kívánja megállapítani, hogy az említett társaság végez/végzett-e az MNB engedélye nélkül, üzletszerűen a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben nevesített pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatást. A jegybank azt is áttekinti, hogy a társaság rendszeres gazdasági tevékenysége során végzett-e az MNB engedélye nélkül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról szóló törvényben meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, illetve nyújtott-e kiegészítő szolgáltatást. Vizsgálat tárgya végül az is, hogy a társaság végez/végzett-e az MNB engedélye nélkül vagy bejelentés hiányában a biztosítási tevékenységről szóló törvényben meghatározott biztosításközvetítői tevékenységet.

A bizonyítási eljárás során eddig beszerzett bizonyítékok alapján a jegybank ma közzétett végzésében – az MNB-ről szóló törvényben biztosított felhatalmazásával élve - azonnali hatállyal megtiltotta, hogy a CreditLure Kft. engedély nélkül vagy bejelentés hiányában bármely, az MNB engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen.

A jegybank – eddigi gyakorlatával összhangban – a társaság adatait már korábban megjelentette internetes honlapja Figyelmeztetések menüpontjában, jelezve, hogy a társaság nem szerepel az MNB nyilvántartásában. Így felügyeleti engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenység végzésére Magyarországon nem jogosult.

Az MNB közzétett végzése semmilyen formában nem érinti a társaság befektetőkkel szemben fennálló, a már átvett pénzeszközökkel összefüggő visszafizetési kötelezettségét. A jegybank piacfelügyeleti eljárását határozattal zárja majd le, amelynek eredményét nyilvánosan közli internetes honlapján.

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2016-evi-sajtokozlemenyek/creditlure-kft-piacfelugyeleti-eljaras-jogosulatlan-szolgaltatas-miatt

Elveszett, sérült csomagok, elutasított kártérítési igények – avagy mire figyeljenek oda a fogyasztók a csomagküldő cégek szolgáltatásainak igénybevételénél?

 

Napjainkban a (külföldi) csomagküldés a fénykorát éli, azonban nem árt körültekintően körbejárni a témát, - lehetőleg még a küldemény feladása előtt -, hogy később ne érje váratlan meglepetés a fogyasztókat.

Mit jelent a „megfelelő” csomagolás?

Fontos megemlíteni, hogy általában gyűjtős csomagszállítás történik, ezért érdemes a biztonságos csomagolásra időt szánni. Tisztában kell lennie a fogyasztóknak azzal is, hogy a csomagolás mindig a feladó felelőssége. Több esetben érkezett olyan panasz a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesülethez, hogy a fogyasztó reklamációját a cég, a „nem megfelelő vagy hiányos csomagolás” -ra való hivatkozással utasította el. Példának okáért, ha a csomag dobozának belseje nem tartalmazott megfelelő kitöltő anyagot (hungarocell, stb.), tehát nem volt kibélelve, s emiatt a belső tartalom megsérült, (például elázott, összeragadt, összetört), azért a vállalkozás nem tudta a fogyasztó kártérítési igényét elfogadni. Célszerű ezért, hogy már a csomagolás közben készítsenek a fogyasztók fényképfelvételeket - és ne csak a végső, lezárt dobozról -, annak igazolásaképp, hogy a dobozban például milyen kitöltő anyag van. Fénykép készítése egyebekben minden olyan tárgy szállítása esetén ajánlott, mely törékeny, sérülékeny vagy nagy értéket képvisel. A nagy értékű árukra érdemes biztosítást is kötni, azonban fontos tudni, hogy annak megléte nem jelent automatikus kártérítést. Végezetül egyértelműnek tűnhet, de a feladásra szánt csomagra mindenképp rá kell írni a feladó nevét és címét, valamint természetesen a címzett adatait is.

Kárbejelentés, kártérítési igény

A sérült vagy eltűnt szállítmányokkal kapcsolatos kárbejelentéseket az egyes futárszolgálatok által előírt határidőben, valamint (általában) írásban kell bejelenteni a cégeknek. A fogyasztók figyeljenek erre, hiszen a (jogvesztő) határidők elmulasztása a panaszok vállalkozás általi elutasítását vonhatja maga után esetlegesen. A cégek továbbá elutasítanak minden olyan kártérítési igényt, amelyhez nincs csatolva fényképes bizonyíték a sérült szállítmányról, a kézbesítéskor készített jegyzőkönyv másolatáról és az áru értékét igazoló számla másolatáról. Ezek hiányában nem bizonyítható ugyanis, hogy a csomag a szállítás során sérült meg. Van olyan cég is, amely csak abban az esetben fogad el reklamációt, ha a csomagon külsérelmi nyom látható, pl. kiszakadt a doboz. Egyebekben, ha bármilyen sérülést találunk a csomagoláson az átvételnél, ellenőrizzük a csomag tartalmát is, így a futár azonnal fel tudja venni a kárjegyzőkönyvet.

A csomag elvész vagy megsemmisül

Egy fogyasztó azért fordult az Egyesülethez, mert sérelmezte, hogy a csomagküldő cég nem az elveszett küldeményben található műszaki cikk vételárát, hanem „csupán” kártérítési átalányt fizetett meg utóbb a részére (ebben az esetben ez az összeg a szolgáltatásért kifizetett díj tizenötszöröse volt). Az ilyen vagy ehhez hasonló esetek elkerülése végett érdemes a vállalkozás általános szerződési feltételeit (ÁSZF) áttanulmányozni, - még a küldemény feladása előtt -, és annak a cégnek a szolgáltatásait igénybe venni, mely a legkedvezőbb feltételeket tartalmazza a fogyasztóra nézve ilyen esetekben. Az ÁSZF végigolvasása abban is segítheti a fogyasztók tájékozódását, hogy melyek azok az áruk, amelyeket nem, vagy csak különböző feltételek megléte esetén szállít a cég. Ha pedig a csomag veszélyes áru besorolással (pl.: UN számmal) rendelkezik, úgy szintén speciális szabályok vonatkoznak a feladására.

Végezetül ne feledjék a fogyasztók, hogy egyedi vitájuk esetén a békéltető testületekhez is fordulhatnak, ahol gyors, szakszerű és ingyenes eljárásában rendezhetik problémájukat - akár egyezségkötéssel is - a cégekkel.


Fokozott ügyfélkockázat a határon átnyúló forex szolgáltatásoknál

 

Egyre több online kereskedési platform kínál rendkívül kockázatos – akár többszörös tőkeáttételű – befektetési termékeket magyar ügyfeleknek, derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) internetes honlapján közzétett hírből. Közülük a határon átnyúló szolgáltatást végző cégek, mint az IronFX, külföldi felügyelet joghatósága alá tartoznak, ügyleteikre a hazai befektetővédelmi garanciarendszer nem nyújt védelmet, s a fogyasztói panaszokat is a külföldi jog szerint, idegen nyelven kell intézni. Befektetés előtt ezért érdemes a szolgáltatók jogállását az MNB honlapján ellenőrizni.

Az MNB folyamatosan felhívja a fogyasztók figyelmét arra, hogy egyre inkább elterjedtek a tőkeáttételes befektetési termékeket kínáló online kereskedési platformok. A gyakorta külföldi bejegyzésű szolgáltatók hangzatos reklámokkal, sokszor magyar nyelvű honlapokkal toboroznak ügyfeleket e rendkívül kockázatos befektetésekhez.

A többszörös tőkeáttételű online FX és CFD ügyletek jellemzője, hogy már nagyon alacsony induló összeggel (letét) is köthetők olyan ügyletek, amelynek értéke a letét összegét többszörösen – sőt akár több százszorosan is – meghaladhatja. A tőkeáttétel a kis piaci árfolyammozgások hatását nagymértékben felerősíti, így a befektetők akár a befektetett tőkéjük többszörösét is rendkívül gyorsan elveszíthetik.

A legális, határon átnyúló forex szolgáltatást végző külföldi intézmények felügyelete nem tartozik az MNB hatáskörébe. A külföldi forexszolgáltatók gyakran kevésbé szigorú felügyelettel rendelkező országban rendelkeznek tevékenységi engedéllyel, ráadásul az esetleges fogyasztói panaszok és jogviták intézésére, valamint a befektető-védelmi garanciarendszerre is a székhely szerinti állam joga az irányadó. Az MNB honlapján ugyanakkor megismerhető valamennyi olyan külföldi szolgáltató és közvetítő, amely Magyarországra irányuló határon átnyúló tevékenységet is végez, vagy közvetít.

Az elmúlt időszakban számos újabb angol nyelvű panasz érkezett a jegybankhoz például a ciprusi székhelyű IronFX Global Ltd.-vel kapcsolatban, ahol az ügyfelek kérésük ellenére sem jutnak hozzá pénzeszközeikhez. A jegybank az ügy kapcsán – joghatóság hiányában – még 2015-ben haladéktalanul jelzéssel fordult az illetékes ciprusi pénzügyi felügyeleti hatósághoz. Határon átnyúló szolgáltatásról lévén szó, a hazai ügyfélpanaszok ebben az esetben is a ciprusi jog szerint közvetlenül a ciprusi pénzügyi ombudsmannak nyújthatók csak be.

Az EU-n kívüli, jellemzően offshore székhelyű forexszolgáltóknál a helyi jogszabályok jellemzően még kevésbé védik a befektetők érdekeit. Ha ezek jogosulatlan szolgáltatást próbálnak nyújtani itthon, az MNB piacfelügyeleti tevékenysége keretében lép fel velük szemben, honlapján pedig piacfelügyeleti figyelmeztetéseket tesz közzé adataikról. Az MNB weblapjának fogyasztóvédelmi aloldalán továbbá számos további információ található az online befektetési lehetőségek kockázatairól.

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2016-evi-sajtokozlemenyek/fokozott-ugyfelkockazat-a-hataron-atnyulo-forex-szolgaltatasoknal

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat vizsgálata a fogyasztók védelmében

A Gazdasági Versenyhivatal a vállalkozások kereskedelmi gyakorlatát vizsgálja – többek között – azzal kapcsolatosan, hogy az tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül –e. Így vizsgálat alá vonta tavaly a Fressnapf – Hungária Állateledel és Felszerelés Nagy- és Kiskereskedelmi Kft. –t is a GVH a „25 év szeretete egy helyen” promóciója miatt. A vizsgálat megállapította, hogy a vállalkozás megsértette a szakmai gondosság követelményét a kommunikációs kampány tervezésekor, és ezt követően a fogyasztók számára indokolatlanul és hátrányosan változtatta meg a promóció során gyűjtött pontok beváltásának feltételeit.

Az eredeti tervezetek és meghirdetett kampány szerint a fogyasztók vásárlásaik után matricát kaptak, melyeket egy pontgyűjtő füzetbe gyűjtöttek. A matricák összegyűjtését követően a vásárlók egy meghatározott összeget jogosultak voltak levásárolni. Idő közben kiderült, hogy a vállalkozás nagyobb terhet vett a promócióval a vállára, mint amilyenre addig tervezte, ezért a feltételeket idő közben megváltoztatta.

A GVH megállapította, hogy a társaságnak lett volna más, ésszerű lehetősége a módosításokra, a fogyasztóknak történő károkozás nélkül korrigálva a rosszul előkészített kampány feltételeit és csökkentve a kampány váratlan többletköltségeit. Mindezek alapján a vállalkozás a GVH döntése szerint megsértette a promóció induló feltételeinek tervezésekor és majd azok módosításakor a szakmai gondosság követelményét, a részvétel feltételeinek módosításával pedig megtévesztette a fogyasztókat indokolatlan hátrányt okozva számukra.

A döntés értelmében a vállalkozás köteles volt 100.000.000.- Ft bírságot megfizetni, valamint a promócióban részt vevő be nem telt vagy be nem váltott pecsétgyűjtő füzettel, fel nem használt utalványokkal rendelkező fogyasztókat kompenzálni. Ezen felül kötelezte a GVH a vállalkozást, hogy a határozat rendelkező részében foglalt döntést weboldalán, és valamennyi áruházában jól látható helyen jelentesse meg.

A GVH döntését az alábbi linken érhetjük el: http://gvh.hu/dontesek/versenyhivatali_dontesek/dontesek_2015/

vj_64_2015_41.html

2016. április 19.

Ismét változás

 

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényünk ismét változás elé néz. A hetekben került az Országgyűlés elé annak módosításáról szóló törvényjavaslat. A törvényjavaslat jelenleg a részletes vitára vár.

A módosítások érintenék a közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozásokat, mivel mellőzhetnék a fogyasztói panasz kivizsgálását akkor, amennyiben a panasz azonos tartalmú a korábbi, érdemben megválaszolt panasz tartalmával, vagy ha az a korábbi kifogáshoz képest új információt nem tartalmaz. Szintén mellőzhetővé válna a névtelen, illetve azonosíthatatlan személy által tett fogyasztói panasz.

A békéltető testületek eljárását is érintheti a változás. A javaslat értelmében egyértelműsítésre kerülne a vállalkozások kötelezettsége az eljárásban, azaz a személyes megjelenési- és a válaszirat-küldési együttműködési kötelezettségének akkor is eleget kell tennie a vállalkozásnak, ha a vállalkozás fióktelepe a testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve.

2016. április 15.

Construma kiálítás

A Construma ötödik, utolsó napján (április 10-én, vasárnap) főleg családosok keresték standunkat, és kértek tanácsot, segítséget különböző pénzügyi és egyéb fogyasztóvédelmi kérdésekkel kapcsolatban. A rendezvény ideje alatt, a hangosbemondó a többi kiállítási területen is, minden nap többször bemondta a KÖFE ingyenes szolgáltatását.

Az Egyesület többek között a következő, felmerült témákkal és kérdésekkel találkozott:

Telefontársaság és fogyasztó közötti szolgáltatási szerződés – hűségnyilatkozat felmondási lehetősége.

Társasházi törvény, társasházi SZMSZ, közös képviselői feladatok szabályozása, lakók lehetőségei

Sokan érdeklődtek általánosságban a CSOK lehetőségekről és kértek konkrét, speciális helyzeteknél tanácsot.

A volt adóst, a tartozás visszafizetése után ki, mikor, hogyan törli a BAR listáról?

Mi tehet a fogyasztó, amennyiben a BBT által hozott határozatot – EGYEZSÉG – a vállalkozás nem teljesíti?

Többnyire nyugdíjasok kértek általános információt, vittek tájékoztató füzeteket, a nyugdíjasklubba, valamint a diákhitellel kapcsolatos témában az unokáknak.

A pénzügyi tudást mérő TOTÓ jellegű kérdéseket a látogatók általában 1-2 hibával oldották meg, amely rendkívül pozitív eredmény.

Az applikáció, mint termék

 

A Budapesti Békéltető Testület napokban megjelent cikkében (http://www.bekeltet.bkik.hu/1-Hirek/330-Kifizette-letoltotte-hasznalta-is-megsem-az-ove ) felhívta a fogyasztók figyelmét a fizetős mobil applikációk letöltésének veszélyeire.

A konkrét esetben a fogyasztó letöltött egy mobil applikációt, melyért kifizette a letöltési árát, majd letörölte a telefonjáról az alkalmazást azt feltételezve, hogy bármikor, a már kifizetett vételárra tekintettel visszatelepítheti azt. A felek közötti szerződés szerint azonban az applikációnak kizárólag korlátozott használati jogát vásárolta meg fogyasztó, tulajdonjogát nem. Miután fogyasztó az applikációt megvásárolta, letöltötten, majd úgy döntött letörli a telefonjáról azt, hiszen egy későbbi időpontban is letöltheti, ismételten már nem tudta letölteni, mert a vállalkozás egy idő múlva megszüntette a forgalmazást.

Az applikációk ugyanolyan licencek, mint például a szoftverek. Van belőlük olyan, amely ingyenes, van, amely fizetős, van mely módosítható, és van, amelyik nem. Mint ahogyan a szoftverek nagy részénél, a végfelhasználó egy sokszor időben, és térben is korlátozott felhasználói jogosultságot vásárol, és nem az applikáció tulajdonjogát. A licence szerződések egyoldalúan a gyártó érdekeit védik, a szerződések módosítására végfelhasználóként jogaink nem igen vannak.

Mint minden licence szerződés esetén, a mobil applikációk letöltését megelőzően is az applikációt kínáló felületen részletesen elolvashatjuk az applikáció tulajdonságait, árát, a felhasználási jogokat, a részletes szerződéses feltételeket.

Akkor járunk el tudatosan, ha nem azonnal klikkelünk olvasás nélkül, hanem figyelmesen megismerjük a feltételeket, elolvassuk a kommenteket, utána járunk az alkalmazással kapcsolatos minél több információknak.

Mint tudjuk, a távollévő közötti szerződésekre különleges szabályok vonatkoznak. A szabályokat a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet tartalmazza ( http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1400045.KOR ).

A távollévő közötti szerződés azt jelenti, hogy a fogyasztó úgy köt szerződést a vállalkozással, hogy a termék vagy szolgáltatás nyújtására szervezett távértékesítési rendszer keretében a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül kötik azt meg, és a szerződés megkötése érdekében a szerződő felek kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak. Tehát interneten, vagy telefonon vásárolok.

Főszabály szerint a távollévők közötti szerződések esetén 14 napon belül indokolás nélküli elállási jog illet meg. Ez alól azonban vannak kivételek. Ilyen kivétel például, amikor szoftvert vásárolok, azt átvettem, és a csomagolást is kibontottam.

A cikk e körben pedig kiemeli a digitális adattartalmakat, melyeket nem tárgyi adathordozón nyújt a vállalkozás, azaz pl. az applikációt, ugyanis, ha a fogyasztó kifejezett, előzetes belegyezésével kezdődött meg a teljesítés és a fogyasztó ekkor abba is beleegyezett, hogy elveszíti ezt a jogát, akkor később nem élhet indokolás nélküli elállási jogával.

Fentiekre tekintettel tehát legyünk figyelmesek, mert pár kattintással fizetési kötelezettséget tudunk vállalni úgy, hogy a szerződésünk részleteivel nem vagyunk tisztában, a probléma orvoslásában pedig a jog nem fog tudni segítséget nyújtani nekünk.

2016. április 8.

Nagy érdeklődés a fővárosi Construma Kiállításon – továbbra is várjuk ingyenes pénzügyi tanácsadásra a fogyasztókat!

 

A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület ez alkalommal a fővárosi CONSTRUMA kiállításon várja az érdeklődőket ingyenes tanácsadással a Hungexpo területén megtalálható A pavilon 106 B1 standjánál 2016. április 6-10. között.

Az első napon többek között a CSOK részletszabályai miatt keresték meg szakértőnket, mert a bankban nem tudta az ügyintéző, hogy mi vonatkozik rájuk. Többen még mindig a devizahiteles elszámolásokkal tettek fel kérdéseket. Ugyanakkor nem csak pénzügyi, hanem más fogyasztóvédelmi ügyekkel is hozzánk fordultak. Ilyenek például a cipők szavatossági ügye, vagy ablakcsere esetén adott előleg, de a vállalkozó semmit nem teljesített.

A kiállításon fogyasztóvédelmi, fogyasztói szempontból szakképzett jogász ad tanácsokat a hitelfelvételek veszélyeiről, mit, hogyan kell nézni a hitel szerződés megkötésekor? Mennyi idővel a szerződés megkötése előtt kell megkapni a szerződés tervezetét? Mit lehet tenni a bedőlt hitelekkel? A CSOK és a NOK veszélyei, problémái, előnyei. Ki vágjon bele a CSOK-ba, ki ne? Még mindig problémák vannak a deviza-hitelek elszámolásával. Miként lehet az ottani folyamatot meggyorsítani? Miként lehet a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulni? Ha ott elutasították, akkor milyen jogi lehetőség van még a fogyasztó számára? Ezekre és még az ehhez kapcsolódó egyéb egyéni kérdések megválaszolására tartunk ingyenes tanácsadást a CONSTRUMA kiállításon.

A fogyasztók pénzügyi totót tölthetnek ki és tesztelhetik tudásukat, de a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ által elkészített Pénzügyi Navigátor füzetekkel, és fogyasztóvédelmi alkalmazásaival ugyancsak a tudatosságukat erősítjük.

 Látogassa meg standunkat mindenki bátran, aki ellenőrizné ismereteit vagy csak mélyíteni szeretné tudását a pénzügyi fogyasztóvédelmi témákban, illetve bizonytalan kölcsönfelvételi, visszafizetési ügyekben. Ez alkalommal tehát a budapesti CONSTRUMA kiállításon veszünk részt, amely a Hungexpo területén (1101 Budapest, Albertirsai út 10.) kerül megrendezésre. Az Egyesület az A pavilon 106 B1 standjánál érhető el és itt 2016. április 6-10. között áll rendelkezésre.

 Sok szeretettel várjuk az érdeklődőket!

Fogyasztók igényének egyik érvényesítési formája

az alternatív vitarendezés

 

Nem vagyunk jogászok, nem is tudjuk sokszor, hova forduljunk, ha például a mobiltelefonunk kijelzője meghibásodik, de a vállalkozás annak garanciális cseréjét elutasította, vagy az internetről rendelt pulóvert visszaküldtük 4 napon belül, és nem kaptuk vissza annak vételárát. Sok fogyasztó a termékbemutatós tapasztalatokkal, a cipőkkel kapcsolatos hibás teljesítéssel, vagy a mobiltelefon szolgáltató hibás számlázásával a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz fordul. Az NFH elutasító levelet küld minden esetben azzal, hogy egyedi jogvita elbírálására a hatóság nem jogosult, a fogyasztó fordulhat bírósághoz, vagy a békéltető testületekhez.

Ilyenkor joggal merül fel bennünk, mi a teendő, ha az üggyel bíróságra nem mennénk, de azt annyiban nem szeretnénk hagyni, hiszen kifizettük a szolgáltatásért az ellenértékét, értéket viszont nem kaptunk érte. A bíróságról tudjuk, hogy több időt, pénzt, energiát fektetünk az eljárásba, mint amennyit végül az idegeskedés, ügy ténylegesen ér majd, költségeket halmozunk fel, mert illetéket, ügyvédet kell fizetnünk, stb.

Ezzel szemben a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 1999 óta rendelkezik az ún. békéltető testületekről. A testületek a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő független testületek, működnek mind a 19 megyében és a Fővárosban külön.

A békéltető testületek eljárása gyors, szakszerű, és a fogyasztó számára ingyenes. A testületek jogosultak egyedi fogyasztói jogvitákat elbírálni, egyetlen előfeltétele az eljárás megindításának, hogy az eljárást megelőzően a fogyasztó kísérelje meg a jogvitáját rendezni a vállalkozással. Amennyiben a felek nem tudtak dűlőre jutni, úgy a fogyasztó a bírói út helyett, azt megelőzően megkísérelheti a jogvitáját a békéltető testület előtt rendezni.

A hiánytalan kérelem benyújtásától kezdődően az eljárás összesen 90 napig tart. Az egyedi jogvita azonban kizárólag fogyasztói jogvita lehet, azaz a fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügyben, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügyben lehet a békéltető testületekhez fordulni. Az eljárást kizárólag fogyasztó és kizárólag vállalkozással szemben indíthatja meg. A fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.

A békéltető testület elnöke tanácsokat alakít, és egyes vagy hármas tanácsok szakértelmére bízza a jogvita elbírálását. A tanács egy tagja mindig jogi végzettséggel rendelkező. Az eljáró tanács a hatályos jogszabályoknak megfelelően, független eljárása keretében, a bizonyítékok okszerű mérlegelését követően hozza meg döntését.

A testületekhez a kérelmet mind személyesen, mind postai úton, illetve elektronikusan is el lehet juttatni. Ne felejtse el a fogyasztó: írja le röviden a tényeket, azokat bizonyítékaival támassza alá, csatolja azokat, és fogalmazza meg határozott kérelmét, mely döntés meghozatalát kéri a békéltető testülettől!

A testület döntése főszabály szerint nem kötelező a vállalkozásra nézve, de dönthet úgy a vállalkozás, hogy elfogadja az eljáró tanács döntését magára nézve kötelezőnek. Amennyiben az eljáró tanács a fogyasztó kérelmét megalapozottnak tartja, és a vállalkozás nem vetette magát alá az eljárásnak, az eljáró tanács ajánlást fogalmaz meg. Az ajánlás nem teljesítése esetén pedig a döntés az interneten egy ún. fekete listára kerül. Amennyiben a vállalkozás kötelezőnek fogadja el magára nézve az eljáró tanács döntését, úgy pedig egy kötelező érvényű, végrehajtható határozat születik.

A békéltető testületekről bővebb információkat a fogyasztóvédelmi törvényben (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700155.TV ), a központi honlapon, azaz http://www.bekeltetes.hu/ , illetve az egyes testületek honlapján olvashatunk.

2016. április 4.

VITARENDEZÉS ONLINE



2016.02.15. napjától a fogyasztói vitarendezés új fóruma indult el, a határokon átnyúló fogyasztói jogviták rendezésének platformja. Magyarországon a Budapesti Békéltető Testület rendelkezik hatáskörrel a határon átnyúló, online adásvételi vagy szolgáltatási szerződéssel összefüggő fogyasztói jogviták rendezésére. 

Ez azt jelenti, hogy amennyiben a külföldi fogyasztónak vitája támad egy magyar internetes kereskedővel, vagy a magyar fogyasztónak vitája támad egy külföldi internetes céggel, úgy kérelmet nyújthat be az alábbi online platformon keresztül:

https://webgate.ec.europa.eu/odr/main/index.cfm?event=main.home.show&lng=HU

Belföldi jogvitáról akkor beszélünk, amikor a fogyasztó a termék vagy a szolgáltatás megrendelésének időpontjában Magyarországon rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, és a vállalkozás is Magyarországon rendelkezik székhellyel, telephellyel, fiókteleppel.

Határon átnyúló jogvitáról akkor van szó, amikor az Európai Unióban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztó az interneten keresztül vásárolt egy terméket, vagy vett igénybe szolgáltatást, és ennek kapcsán egy olyan kereskedővel támadt vitája, amelynek telephelye egy másik tagállamban van.

Határon átnyúló a jogvita például akkor, amikor egy magyar fogyasztó egy holland cég online boltjából vásárolt egy terméket, vagy a spanyol fogyasztó vásárolt egy magyarországi telephellyel rendelkező vállalkozás webáruházából, és a felek szerződésével kapcsolatosan vita támadt, melyet nem voltak képesek egymás között megoldani.

Online szerződésnek az a szerződés minősül, amely oly módon jön létre, hogy a kereskedő vagy a kereskedő közvetítője egy weboldalon vagy más elektronikus eszközön keresztül kínál megvételre valamilyen árut, vagy szolgáltatást és a fogyasztó az adott weboldalon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül rendeli meg az árut vagy árukat. Ide tartozik az összes webshopon keresztüli vásárlás, illetve ha valaki például mobil applikációt használ vásárlásra.

Magán a honlapon a vitás felek külön „helpdesk” szolgáltatást kapnak. A honlap minden uniós nyelvről minden uniós nyelvre fordít, az eljárás elektronikusan folytatódik le, a fogyasztó és a vállalkozás e-mail címükön kerülnek értesítésre, tájékoztatást kapnak minden lényeges mozzanatról.

További információt a Budapesti Békéltető Testület honlapjáról kaphatunk: http://www.bekeltet.bkik.hu/

2016. március 31.

 

 

 

 

archívum2016

 

archívum2015

 

archívum2013-2014