Hírek

Többtízezres termék darabokban érkezik meg a fogyasztóhoz, és egymásra mutogat a házhozszállítást végző cég és a kereskedő? Sajnos előfordult már.

Mit kell tudniuk a fogyasztóknak ebben az esetben?


Az egyik esetben a fogyasztó egy nagy értékű műszaki cikket rendelt az interneten, és mikor az megérkezett, azt látta a kibontás után, hogy a termék sérült, annak ellenére, hogy ő új készüléket rendelt.

Egy másik, hasonló esetben az történt, hogy a fogyasztó szintén interneten rendelt, élt 14 napos elállási jogával, de a vállalkozás a terméket sérülten vette át, ezért nem a teljes vételárat, csak annak arányos részét fizette vissza a fogyasztónak, aki hiába reklamált, hogy ő épen adta fel a terméket.

Egy harmadik esetben pedig a fogyasztó jelezte a külföldi székhelyű vállalkozásnak, hogy a készülék, amit nem sokkal korábban vásárolt, meghibásodott, az pedig futárt küldött érte, hogy a szervizbe juttassa a terméket. A szerviz véleményében azonban azzal szembesült a fogyasztó, hogy a szerviz a készüléket mechanikai sérüléssel vette át. A hibáról fényképet is csatolt a szerviz, így a fogyasztó be tudta azonosítani, hogy ez a sérülés biztosan nem volt a készüléken a feladáskor.

Mit tehet a fogyasztó?

Valamennyi esetben a legfontosabb, ami minden esetben létfontosságú, hogy dokumentálni kell azt, hogy hogyan, milyen állapotban adták fel a fogyasztók a szállítandó terméket. E nélkül nem fogják tudni igazolni azt, hogy a sérülés az út során, vagy korábban, még a fogyasztó birtokában történt. Ma már szinte minden fogyasztó zsebében fényképezőgép funkcióval is rendelkező telefon van, amit érdemes használni, mert ezzel kényelmesen be tudják biztosítani magukat a fogyasztók a hasonló helyzetekre.

Fontos az is, hogy tisztában legyenek vele, ki az, aki a szállítást biztosító vállalkozással jogviszonyban áll, vagyis ki az, aki panasszal léphet fel vele szemben.

Az első és a harmadik esetben az a közös, hogy a szállítást az a vállalkozás szervezte, akitől a fogyasztó a készüléket vásárolta, illetve a szerviz, aki a fogyasztó kifogását ki szerette volna vizsgálni. Ezekben az esetekben a szállító cég a vállalkozással állt jogviszonyban, így az ő hibájáért vagy mulasztásáért a fogyasztó semmiféleképpen sem lehet felelős, és amiatt nem is érheti hátrány.

Ezzel szemben a második esetben a visszaszállítást a fogyasztó szervezte, a saját költségén és a saját elhatározásából. Ennek két következménye is van a fogyasztóra nézve. Az egyik, hogy a vállalkozásnak, akihez a termék érkezett, nem kell figyelembe venni azt, hogy a készülék nem a fogyasztó hibájából sérült. A másik pedig az, hogy a fogyasztó közvetlenül jogosult fellépni a szállítást végző vállalkozással szemben, és annak üzletszabályzata és az általános szabályok alapján kártérítést vagy kompenzációt kérhet. Ehhez azonban tudnia kell igazolni azt, hogy a feladott termék a feladáskor még jó állapotban volt, és a kicsomagoláskor már sérült volt, tehát az nem a fogyasztó és nem is a címzett hibájából sérült meg.A bosszúságok elkerülése érdekében a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület az alábbi tanácsokat adja a fogyasztóknak:

1, Bármikor adnak fel értéket, közvetlenül a becsomagolást megelőzően készítsenek róla fényképet, hogy igazolni tudják, milyen állapotban adták át a szállító cégnek a terméket.

2, Ha terméket kapnak házhozszállítás útján, akkor azt még a szállító jelenlétében bontsák ki, és amennyiben sérült, erről a tényről azonnal vegyenek fel jegyzőkönyvet.

3, Amennyiben értékes tárgy szállítására kötnek szerződést, feltétlenül előre tájékozódjanak a vállalkozás üzletszabályzatáról, vagy általános szerződési feltételeiről, és tudják meg, hogy pontosan milyen feltételekkel adhatják fel a csomagot, hogy arra a vállalkozás felelősséget vállaljon. Az esetleges kártérítés érvényesítésének pontos feltételeit és menetét is ismerjék meg előre.


További információk: Dr. Noviczki Csilla, szakértő +3670/316-1213

 

Tisztességtelen szerződési feltételeket tüntetett fel az általános szerződési feltételeiben az UPC Magyarország Telekommunikációs Kft.


A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület bíróság előtt támadta meg az UPC Magyarország Kft. fizetési felszólítás díjával összefüggő szerződési feltételeit mind a kábeltelevízió-, mind az internet, mind a telefonszolgáltatással kapcsolatosan. A bíróság jogerős ítéletében megállapította a támadott feltételek tisztességtelenségét.

Egyesületünk mind a három szolgáltatás esetében azt a feltételt támadta meg, mely szerint „amennyiben az előfizető határidőben történő díj fizetési kötelezettségének az elmulasztása miatt a szolgáltató a díjfizetésre történő felszólítást küld az előfizető részére, az előfizető köteles a szolgáltató fizetési felszólítás kiküldésével kapcsolatban felmerült költségét a szolgáltató részére megtéríteni. A díj mértéke 600,- forint.”

A bíróság megállapította ezen feltételek tisztességtelenségét, mert véleménye szerint ezek a feltételek lehetővé teszik, hogy az UPC tetszése szerinti alkalommal és módon megküldött fizetési felszólítás után követeljen díjat az előfizetőktől függetlenül attól, hogy az adott felszólítási mód ténylegesen milyen költséggel jár. A bíróság kötelezte az UPC-t, hogy a támadott és érvénytelennek nyilvánított feltételeket az általános szerződési feltételeiből törölje és eltiltotta az UPC-t a feltételek alkalmazásától, ezen kívül a honlapján közlemény közzétételére kötelezte.

Részletes indoklásában kifejtette, hogy a támadott feltételek ebben a formában lehetővé teszik a tényleges költségek összegét meghaladó díj érvényesítését, hiszen ad absurdum az is előfordulhat, hogy tíz emailt küld egy nap egy késedelembe esett fogyasztónak, az illetőtől pedig így 6.000 Ft-ot követelhetne a szerződési feltételek szerint.

A fizetési felszólítás eljárási díjára vonatkozó szerződési feltételek csak akkor lennének tisztességesek, ha részletesen szabályoznák, hogy hány alkalommal, mikor és milyen módon történő felszólítás esetén köteles az előfizető a díj megfizetésére. Ennek hiányában ellenőrizhetetlen, hogy a 600 Ft eltúlzott-e vagy arányban áll-e az UPC tényleges költségeivel. Így ezek a feltételek a jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütköznek, egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztók hátrányára állapítják meg a felek jogait és kötelezettségeit.


További információ: Dr. Mátyás Petra szakértő 06-20-233-0509

Astra: július végéig adhatók be a kifizetési kérelmek a díjvisszatérítésre, s a casco-s és lakásbiztosítási károkra


Megkezdte a román garanciaalap (FGA) a károk kifizetését azon ügyfeleknek, akik már benyújtották kárkifizetési kérelmüket. Akik ezt még nem tették meg, már csak július 27-éig (a kárkifizetési kérelem nyomtatványon) nyújthatják be az FGA-hoz azt bármilyen biztosítás – így a kgfb – esetében a befizetett, de a biztosító által meg nem szolgált díjaikra vonatkozóan. Ugyaneddig az időpontig adhatják be a román Astra Biztosító nem kgfb-s károsultjai is az FGA-nál a kárkifizetési kérelmeiket – olvasható az MNB internetes honlapján.

A román fellebbviteli bíróság 2016. április 28-án jogerősen elrendelte a román Societatea Comerciala de Asigurare-Reasigurare Astra S.A. (Astra Biztosító) felszámolását. Mint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábban felhívta a figyelmet, a román törvények szerint a nem kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) – hanem például casco vagy lakásbiztosítási – magyarországi károsultak eddig nyittathatták meg káraktájukat a román pénzügyi felügyelet mellett működő FGA-nál.

Aki ezt már megtette (vagyis írásban benyújtotta a kárigény rendezésére vonatkozó kérelmét), de – a román törvények szerint emellett szükséges – kárkifizetési kérelmét és az iratok valódiságát igazoló felelősségi nyilatkozatot esetleg még nem adta be az FGA-nak, annak erre 2016. július 27-éig van lehetősége. Ugyancsak július 27-éig igényelhetők vissza az FGA-tól az ügyfelek által befizetett, de a biztosító által meg nem szolgált időszakra vonatkozó díjak, függetlenül attól, hogy azok kgfb vagy egyéb biztosítási szerződéshez kötődtek-e.

Azok részére, akik már minden dokumentumot beküldtek – román sajtóértesülések szerint –, az FGA megkezdte a kifizetést. A magyarországi kgfb-károsultak kárkifizetéseit – a törvény előírása, illetve a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és az FGA megállapodása alapján – a MABISZ folyamatosan fizeti. A felszámolás jogerőre emelkedését követően ez immár nem a Kártalanítási Számla, hanem a Kártalanítási Alap terhére történik, amelyet ezután a MABISZ el fog számolni az FGA-val a megállapodásuk szerinti mértékben.

A román jogszabályok szerint a felszámoló KPMG Restructuring SPRL-nek már korábban lezárult a lehetősége arra (ha még nem tette volna meg), hogy az esetleg még változatlanul élő magyarországi Astra biztosítási szerződéseket felmondja. A még meglévő itthoni, határozott idejű szerződések így csak lejártukkor szűnnek meg, a határozatlan idejűek viszont érvényben maradnak. Utóbbiak közül a kgfb szerződéseknél esetlegesen felmerülő károkra a MABISZ-nál lehet csak fedezet, az egyéb biztosítások esetében pedig egyáltalán nincs olyan jogi személy, amely a biztosítási esemény bekövetkezése esetében teljesítene. Ennek fokozott kockázata miatt a még meglévő Astra-biztosítottaknak célszerű minél hamarabb egy másik hazai biztosítónál új biztosítást kötni.

Az MNB – amely nem felügyeli a román Astra Biztosítót – az érintett magyarországi fogyasztók védelme érdekében nyújt honlapján folyamatos tájékoztatást a román Astra Biztosító károsultjainak, ügyfeleinek kártérítésére vonatkozóan.

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2016-evi-sajtokozlemenyek/astra-julius-vegeig-adhatok-be-a-kifizetesi-kerelmek-a-dijvisszateritesre-s-a-casco-s-es-lakasbiztositasi-karokra

Luxus termék – kiemelkedő minőség? - avagy könnyebb-e a fogyasztói igényérvényesítés prémium kategóriás áruk hibája esetén?


Napjainkban egyre nagyobb divat neves márkaboltok, luxusüzletek árucikkeit megvásárolni illetve viselni, de vajon könnyebb helyzetben vannak-e az ilyen termékeket kedvelő, illetve előnyben részesítő fogyasztók egy-egy reklamáció esetén? Az alábbi példákban olyan - az Egyesülethez eljuttatott - esetek szerepelnek, melyek alapját a bevezetőben említett termékek megvásárlása szolgáltatta.

Anyaghibás kabát 467.000.- Ft vételárért

Egy fogyasztó arról számolt be az Egyesületnek, hogy 467.000.-Ft-os kabátját néhány alkalommal tudta csak viselni, mivel hamar kiderült a ruhadarabról, hogy anyaghibás. Az egyebekben szavatossági határidőben bejelentett panasza szerint megdöbbenve észlelte, hogy több helyen, a varrások mentén bomlani kezdett a kabát anyaga, illetve a hát résznél két szakadás is keletkezett. Hiába reklamált azonnal a vállalkozásnál, az üzlet arra hivatkozott, hogy szerintük az utcán vághatta ki a kifogásolt résznél valaki. A kabát javítását ezért nem is vállalta, csak a bélésnél. A fogyasztó később ismét kifogást terjesztett elő, mikor a vállalkozás végre bevizsgálásra küldte a terméket a gyártóhoz Olaszországba, mint utóbb kiderült eredménytelenül, hiszen ugyanúgy kapta vissza a fogyasztó, ahogy a terméket a boltban leadta. Végül a fogyasztó kálváriája egy általa indított békéltető testületi eljárásban ért eredményesen véget, ahol a vállalkozás elismerte a hibás teljesítést és visszafizette a kabát vételárát.

Csereigény egy luxus-, de nem hibás ágynemű miatt

Szerencsésen alakult viszont annak a fogyasztónak az esete, aki luxus divatháztól vásárolt ágyneműt, azonban egy véletlen folytán elnézte a méretet és kisebbet vitt haza, mint amilyet szeretett volna. Jogszabály szerint mivel a terméknek minőségi hibája nincs, ezért a csereigény sem megalapozott, így azt követelni nem lehet, a teljesítése csupán a kereskedő jóindulatán múlik. Az üzletben azonban a fogyasztó által bemutatott nyugta ellenében azonnal kicserélték az ágynemű garnitúrát a megfelelő méretre.

A drága sport karóra garanciális javításának esete

Szintén egy fogyasztóval történt, hogy csúcskategóriás sport karórájának a csatja eltörött, ezért - értelemszerűen még a jótállási időn belül - leadta azt a márkaüzletben javításra. Az óráért csupán egy hónap múlva mehetett a fogyasztó. Kiderült, hogy a vállalkozás csak nehezen tudta beszerezni a csatot, illetve a garanciális ügyintézés is hosszú ideig tartott, mivel a fogyasztót egyik üzletből a másikba küldték, végül egy olyan szakszerviz végezte el a javítási munkát, mely a terméket eladó üzlethez képest a főváros túlsó pontján volt fellelhető. A fogyasztó ezért is, és végül azért is csalódott a márkában, mert a javítást követően nem sokkal ismét eltörött a csat, ráadásul vételár visszatérítési igényét is csak egy későbbi békéltető testületi eljárásban tudta érvényre juttatni.

Neves divatmárka ruhadarabja színezte el a fogyasztó táskáját

Egy fogyasztó igencsak meglepődött, mikor újonnan vásárolt márkás, fekete színű nadrágja már az első viselés során elszínezte a nála lévő, egyebekben vajszínű kézi kistáskát. Ezért minőségi kifogást terjesztett elő a kereskedőnél, aki a nadrágba varrt címkén szereplő figyelemfelkeltő felhívás (vigyázat! az anyag elszínezheti a vele érintkező ruhadarabokat) ellenére visszatérítette a nadrág vételárát, továbbá felajánlotta a fogyasztónak, hogy a táska tisztíttatásának költségét átvállalja.

Végezetül a fenti, kevésbé szerencsés példák esetén is kijelenthető, hogy jól jöhet a fogyasztóknak egy gyors, egyszerű és hatékony megoldás - békéltető testületi eljárás keretében -, ha nem sikerül a vitájukat rendezni közvetlenül a kereskedőkkel.

MNB: szigorúbb elvárások a tőzsdei kibocsátóknak a jogszerű tájékoztatásért

 

Az MNB az I. negyedévben 43,5 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki és jelenleg is hat kibocsátó tőzsdei kereskedése tekintetében tart fenn moratóriumot azok tájékoztatási kötelezettségeinek megsértése miatt. A jegybank – amely vezetői körlevelet adott ki a kibocsátói felügyelés megújult irányáról – egyebek közt adatbekérésekkel, közgyűlési részvételekkel, s a könyvvizsgálókkal való fokozott együttműködéssel kiemelten ellenőrzi a nyilvánosan értékpapírok kibocsátóinak jogszerű tájékoztatásait a befektetők felé, áll a Magyar Nemzeti Bank nemrég közzétett közleményében.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a jegybanktörvény alapján folyamatosan ellenőrzi a tájékoztatási szabályok megtartását a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok kibocsátóinál a tisztességes, áttekinthető és rendezett tőzsdei kereskedés, a befektetők esélyegyenlősége érdekében.

Az elmúlt időszakban ezért a jegybank több kibocsátótól is számos alkalommal, széles körű tájékoztatást kért azok tevékenységéről, a folyamatos felügyelet keretében pedig helyszíni ellenőrzéseket tartott, és munkatársai több kibocsátó közgyűlésén is részt vettek. A tőkepiaci törvény új felhatalmazásával élve az MNB a kibocsátók által megbízott könyvvizsgálókkal is intenzívebb együttműködésre törekszik.

A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése miatt a befektetők között információs aszimmetria alakulhat ki, egyes piaci szereplők számára pedig visszaélésekre – így tiltott bennfentes kereskedelemre – is lehetőség nyílhat. A közelmúltban bevezetett gyakorlat alapján az MNB célja ezért az, hogy a tájékoztatási kötelezettségét határidőben nem (megfelelően) teljesítő kibocsátó értékpapírjaival a tőzsdén ne lehessen kereskedni. A jegybank ilyen esetekben – megelőző intézkedésként – a továbbiakban is a tőzsdei kereskedés mielőbbi felfüggesztésére törekszik. E moratóriumok a jogsértő állapot megszüntetéséig (amíg a kibocsátó teljesíti tájékoztatási kötelezettségét) maradnak érvényben.

Jelenleg is 6 kibocsátó értékpapírjának kereskedése szünetel a Budapesti Értéktőzsdén emiatt, illetve a jegybank 2016. I. negyedévében 43,5 millió forint bírságot is kiszabott a tájékoztatási kötelezettségek megsértéséért.

A jegybank – amely felügyeleti stratégiájának fontos része a pénzügyi tudatosság és kultúra fejlesztése – ennek kapcsán szükségesnek tartja, hogy a kibocsátók tulajdonosai, vagyis maguk a befektetők is tevékenyen éljenek jogaikkal. Őket számos olyan részvényesi jog (így a közgyűlési részvételhez és szavazáshoz, a közgyűlés napirendjének kiegészítéséhez és a tájékoztatáshoz való jog) illeti meg, amelyek tudatos használatával aktívan hozzájárulhatnak a magyar tőkepiac fejlődéséhez.

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2016-evi-sajtokozlemenyek/mnb-szigorubb-elvarasok-a-tozsdei-kibocsatoknak-a-jogszeru-tajekoztatasert

 

 

 

 

archívum2016

 

archívum2015

 

archívum2013-2014