Fogyasztókat vagy vállalkozásokat védő fogyasztóvédelem? - Szétrohadó cipők, érthetetlen számlák, elmaradt fesztiválok - A fogyasztóvédelem jövője
Nem beszélhetünk hatékony fogyasztóvédelemről akkor, amikor a fogyasztók továbbra is azt érzik, hogy ki vannak szolgáltatva az egyes vállalkozásoknak, amikor nem értik a szerződési feltételeket, vagy amikor jogvitájuk során alig remélhetnek védelmet.
A Kormány jogalkotási terve
A Kormányzat több, a fogyasztóvédelmet is érintő jogszabály módosítását tervezi a 2010-es év második felében. Így többek között sor kerülhet a fogyasztóvédelmi törvény, vagy éppen a termékek forgalmazásával összefüggő egyes követelményekről és a piacfelügyeletről, valamint a kereskedelemről szóló törvény, továbbá a társasházakról szóló törvény módosítására is.
Aktív és hatékony együttműködést a fogyasztóvédelmi hatóság és a békéltető testületek között!
A fogyasztók hatékonyabb érdekérvényesítése miatt rendkívül fontos, hogy az egymástól eltérő hatáskörrel rendelkező Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és annak területi szervei, illetve a békéltető testületek aktívan együttműködjenek munkájuk során. Csak így valósulhat meg ugyanis a fogyasztók hatékony és erőteljes védelme.
A korábbinál sokkal szorosabb együttműködés szükséges a jövőben a fogyasztóvédelem főbb szereplői, így a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a békéltető testületek között is. Utóbbiak azok, amelyek gyors és ingyenes eljárás keretében dönthetnek fogyasztói jogviták esetén, míg az NFH egyéni jogvitában nem jár ugyan el, de hatáskörénél fogva jogosult eljárás lefolytatására, adott esetben a megfelelő szankciók alkalmazására.
Mindezek alapján fontos, hogy a két szervezet megossza egymással tapasztalatait, és – ahogy azt a fogyasztóvédelmi törvény korábban tartalmazta is – a hatóság megismerje a békéltető testületek által hozott döntéseket, amelyek alapján szükség esetén eljárást is kezdeményezhet.
Ugyancsak fontos a két szervezet együttműködése tekintetében a vállalkozások által nem teljesített békéltető testületi ajánlások nyilvánosságra hozatala, de legalább ennyire szükséges, hogy az alávetési nyilatkozatot tett, fogyasztóbarát vállalkozások nevét is megismerhessék a fogyasztók, mindezeknek pedig teret adhatna akár a hatóság honlapja is a szükséges jogszabály-módosításokat követően.
Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a hatékony fogyasztóvédelemhez tudatos fogyasztókra, és egyszersmind felkészült fogyasztóvédelmi szakemberekre van szükség, melyhez a hatóság és a békéltető testületek közös képzési, oktatási tevékenysége is segítséget nyújthatna.
Mindezek érdekében a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület kezdeményezi a jogalkotónál a szükséges jogszabály-módosításokat, így többek között a fogyasztóvédelmi törvény megváltoztatását a két szervezet együttműködése tekintetében.
Újabb utazási iroda csődje – külföldön rekedt utasok, kárpótlásra váró fogyasztók
Nem múlik el nyár anélkül, hogy legalább egy utazási iroda ne menne csődbe, és ne rekednének külföldön utasok. Idén újabb utazási iroda szűnt meg, annak ellenére, hogy engedéllyel és megfelelő vagyoni biztosítékkal rendelkezett. Hogy minden utast kárpótolni tud-e a vagyoni biztosíték alapján a biztosító, az még kérdéses.
Törölte a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal a Karya Tour utazási irodát nyilvántartásából. Az irodának körülbelül 550 utasa rekedt külföldön, ők a biztosító segítségével valamennyien hazaérkezhetnek. Az azonban még kérdéses, hogy azok, akik még nem utaztak el, visszakapják-e a befizetett összeget, és a vagyoni biztosítékul szolgáló 317 milliós összeg elég lesz-e az ő kárpótlásukra is.
Utazásszervező tevékenységet Magyarországon csak olyan vállalkozás folytathat, amely rendelkezik a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal engedélyével, egyszersmind megfelelő vagyoni biztosítékkal. Ez utóbbi éppen azokat az eseteket van hivatva megoldani, mint a Karya Tour csődje, azaz a kint rekedt utasok hazaszállítását, az itthon maradt ügyfelek kárpótlását.
Kérdéses azonban, hogy a vagyoni biztosíték mértéke megfelelő-e ezekben az esetekben, hiszen azt ma még nem látja előre senki, a Karya Tour 317 milliós vagyoni biztosíték összege minden fogyasztó kárát fedezi-e majd. Ez pedig ismételten felveti annak szükségességét, hogy az utazási irodák vagyoni biztosítékának mértékét emelje a jogalkotó, hogy egy fogyasztó se járjon pórul és veszítsen pénzt amiatt, mert az iroda csődbe ment.
A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület javasolja egyúttal, hogy a Parlament Fogyasztóvédelmi bizottsága foglalkozzon az utazási irodák helyzetével, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elő a jövőben.
Nem köthető a márkaszervizhez a gépjárművek jótállása
Nem tehetik a gépjárművel kapcsolatos jótállást attól függővé a gyártók a jövőben, hogy hivatalos márkaszerviz végezte-e az olajcserét, illetve egyéb, jótálláson kívüli karbantartási, javítási munkákat.
Az Európai Bizottság nemrég tette közzé a gépjármű ágazatot érintő új csoportmentességi rendeletét és a hozzátartozó iránymutatást. Ebben olyan, a fogyasztók széles körét is érintő rendelkezések is megtalálhatóak, melyek létjogosultságát korábban több hazai társadalmi szervezet is hangoztatta.
Így Magyarországon közérdekű kereset is indult annak megállapítására, hogy tisztességtelen a cégek azon általános szerződési feltétele, mely szerint az újonnan vásárolt autók esetén csak akkor érvényesíthetik a jótállásból eredő jogaikat a fogyasztók, ha eleget tesznek a márkakereskedések által előírt feltételeknek.
Azaz a fogyasztók saját költségükre a személygépkocsit meghatározott kilométerenként vagy időszakonként ellenőrzésre voltak kénytelenek vinni az arra kijelölt márkaszervizekbe, ami számukra a működtetési költségeken felül több tízezer forintos többletköltséget jelentett akkor is, ha nem is használták az autót. Amennyiben a feltételeket nem teljesítették, akkor az a jótállás elvesztésével is járhatott.
Az Európai Bizottság rendelete értelmében a jövőben nem köthetik a gépjárművel kapcsolatos jótállást attól függővé, hogy hivatalos márkaszerviz végezte-e a nem jótállás körébe tartozó olajcserét, illetve egyéb karbantartási, javítási munkákat. Mindez azért is fontos, mert a gépjármű tartás költségeinek körülbelül a 40%-át a karbantartási és javítási munkák teszik ki.
A rendelet ide kattintva elolvasható teljes egészében.
Fogyasztóvédelmi tizenegyes – a jövő irányai
Egy tizenegyes, ami nem büntető: ennyi írásban benyújtott kérdésnek a nemzetgazdasági miniszter által adott válaszai kapcsán állapíthatóak meg azok a pozitív irányok, amelyek megvalósulása esetén hatékonyabb fogyasztóvédelem érhető el. Erősödő békéltető testületek, hatékonyabb élelmiszerbiztonság és élelmiszerellenőrzés, a devizahitelesek védelme, néhány azon célok közül, melyek elérésével a fogyasztók erősebb védelme érvényesülhet hazánkban.
Az új Országgyűlés állandó bizottságának elnöke több írásbeli kérdést nyújtott be a fogyasztóvédelemért is felelős nemzetgazdasági miniszter számára. A kérdések érintették a fogyasztóvédelem jövőjét, a hatósági struktúra átalakítását, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek jövőjét, a fogyasztóvédelmi oktatás szerepét.
Ezenkívül hangsúlyosan szerepel a békéltető testületek jövője, a beszállítók védelme, az élelmiszerellenőrzés, élelmiszerbiztonság kérdése, a megfelelőség szabályozása, akárcsak a kereskedelmi kódex létrehozásával és a devizahitelesek védelmével kapcsolatos legfontosabb irányvonalak is megjelennek a miniszter által adott válaszokban.
A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület örömtelinek tartja, hogy a kormányzat elkötelezett a hatékonyabb fogyasztóvédelem kialakítása terén. Mindehhez a gyakorlatban is szükségesek az olyan változtatások, amelyeket a miniszteri válaszok tartalmaznak.
A KÖFE tagja a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének, mely részletesen elemezte az összes kérdésre adott választ.
Az elemzés elérhető a FEOSZ honlapján, ide kattintva.
A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület ugyanakkor felhívja a kormányzat figyelmét arra is, hogy az egészségügy területén egyre több a fogyasztói panasz, melyek feltétlenül megoldásra várnak. Különösen sok problémát okoz a tájékoztatáshoz való jog nem megfelelő alkalmazása.
Ugyancsak fontos annak biztosítása, hogy a betegek tisztában legyenek az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény által a betegeknek biztosított jogokról, amelyet segíthet a betegjogi képviselő státuszának erősítése is.
------------